Somogybükkösd község weboldala
I.

Történelem

Az írott források 1462-ben említik lakott helyként, Bykes alakban, amikor az egykori Filke községgel együtt elzálogosította az Apájfi és Szelczei család Darabos Lászlónak; negyedszázad múltán pedig a berzencei uradalom községe volt.
Ezután már gyakorta váltották egymást a földesurak ezen a területen: 1550-ben Both Györgyöt, 1538-39-ben Keczer Jánost, 1626-ban pedig az Istvánffy családot jegyezték fel földesúrként.
Az 1660-as dézsmajegyzék szerint a Zrínyi család, 1701-1703-ban a Spongor család birtoka, s még tíz évvel később is csak 5-25 lakója volt.
A római katolikus lakosság 1769-ben népiskolát alapított a településen, 1772. január 22-én nyert vásárszabadalmat Somogybükkösd, s a következő évtizedben már közel háromszázan lakták.
Az 1800-as években a Domaniczky és Hochreiter, illetve a Kálordy és a Perczel családok váltották egymást.
Az 1850-es közigazgatási beosztáskor a községnek háromszázkilencvenhét lakosa volt, az 1870-es népszámláláskor hatvannyolc házában négyszázan éltek, a századfordulón már négyszázhetvennyolc. A második világháborút megelőzően több mint félezren lakták.
A XIX. század utolsó évtizedében itt is megalakult a hitelszövetkezet, ami 1928-ig működött.
1907-ben változtatták a falu nevét Bükkösdről Somogybükkösdre.
A húszadik század első negyedében már csak gróf Somssich Jánosnak volt némi birtoka a településen, s többségben voltak az 1-4 kataszteri hold közötti birtokosok. A téeszek alakulása 1952-ben már itt eredménnyel járt, a Szabad Föld nevű szereződés 1967-ig fogta közösségbe a gazdákat.

Bár hiteles írásos források erről ugyan nincsenek, de valószínű, hogy Bükkösd a középkorban egyházas hely volt.
Román stílusú templomát a XIII. századból erdeztetik, 1728-ból származó adatok szerint fatemplom volt, amit zsindellyel borítottak. Tornya is fából készült, három oltárát gazdagon díszítették. Alatta családi kripta, körülötte temetkezési hely volt található.
A település büszkeségét az 1998-ban újították fel és szentelte ünnepélyesen újjá Balás Béla püspök. Itt került átadásra a Milleniumi Zászló és Somogybükkösd új címere is.
Falán Dr. Meggyesi Schwartz Róbert, a községben számüzetésben tevékenykedő apát plébános táblája mellett a második világháború hőseinek is emléket állítottak.

A falu kétségtelenül legjellegzetesebb épülete a hajdani Perczel-kastély. Az egykori földesúri kúriában ma az önkormányzat, illetve az orvosi rendelő kapott helyet, illetve ez ad otthont a könyvtárnak, ifjúsági klubnak és a közösségi eseményeknek is. Az épület alatt teljes elújításra került a Perczel-pince, további lehetőséget adva színvonalas rendezvényeknek .

A település földrajzi neveinek némelyikéhez érdekes magyarázatok fűződnek.
Döbörcse helyén egykor mezőváros állt, amelyet a törökök pusztítottak el, de velük kapcsolatos a Száraz-gödörhöz fűződő történet is, ott ugyanis alagutat sejtenek.
A Javós-kút vizének gyógyító hatást tulajdonítottak, ám mára benőtték a bokrok, nem is nagyon ismerik helyét.
Az Aligvári-dűlőn egy csárda volt ott hajdan, amely azért kapta ezt a nevet, mert aki Zákány felől átkelt a termetes dombokon, az alig várta, hogy a csárdában szomját olthassa.
A népszokások még ma sem hulltak a feledés homályába, aki farsang idején végigmegy a "Hétszergörbén", az találkozhat beöltözött maszkákkal Somogybükkösdön. Húsvétkor nem hagyják ki a locsolkodást, a tavasz utolsó hónapjában a májusfaállítást és -kitáncolást.

Somogybükkösd festői környezete barangolásra, a természet megismerésére készteti a látogatót. A település vezetői a környék falvaival összefogva a falusi turizmus feltételeinek megteremtésén munkálkodnak. A kastély idegenforgalmi és kulturális hasznosításra kínálja magát, a históriás vidék pedig nyugodt pihenést ígér.

II.

Címer

Álló levágott sarkú csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek kék mezejében zöld halomból barnatörzsű, zöld lombozatú fa nő ki; melyet jobbról, élével balra, hegyével felfelé fordított ezüst ekevas; balról, zöld levéllel megrakott vörös szőlőfürt kísér.
A fa fölött a pajzs felső széle által vágott arany nap tűnik elő, a pajzs két felső sarkában egy-egy hatágú ezüst csillag látható.
A címerpajzsot egy-egy alul keresztbe tett szárú, két levéllel ellátott arany búzakalász keretezi.



Somogybükkösd címerében a kék szín a eget szimbolizálja, míg a zöld halom a környező tájat jelképezi.
A pajzs közepén lévő bükkfa a táj jellegzetes faállományát, és a község nevét jeleníti meg.
Az arany nap az élteto erőt, a fényt, Isten áldását; a két hatágú csillag pedig az éjszakai eget,a hősi magyar történelmet fejezi ki.
A szőlőfürt a jó szőlőtermő, az ekevas és a búzakalászok a jó gabonatermő vidékre utalnak.





III.

Látnivalók

  • Perczel Kastély, Fő u. 92.
  • Kastéypark, II. Világháborús emlékmű
  • Perczel-pince
  • Turista bázispont, esőbeálló
  • Madármegfigyelő

  • Havas Boldogasszony római katolikus templom, Fő utca
  • Dr. Meggyesi Schwartz Róbert Emléktábla; I. Világháborús Emléktábla

  • Kiállított szekér, felújított tűzotókocsi

  • Teszlák Kúria, Fő u. 42.

  • Hegyhát, pincesor; vályogból készült, boronás, zsupfedeles pince