Történelem
Az írott források 1462-ben említik lakott helyként, Bykes alakban, amikor az egykori Filke községgel együtt elzálogosította az Apájfi és Szelczei család Darabos Lászlónak; negyedszázad múltán pedig a berzencei uradalom községe volt.
Ezután már gyakorta váltották egymást a földesurak ezen a területen: 1550-ben Both Györgyöt, 1538-39-ben Keczer Jánost, 1626-ban pedig az Istvánffy családot jegyezték fel földesúrként.
Az 1660-as dézsmajegyzék szerint a Zrínyi család, 1701-1703-ban a Spongor család birtoka, s még tíz évvel később is csak 5-25 lakója volt.
A római katolikus lakosság 1769-ben népiskolát alapított a településen, 1772. január 22-én nyert vásárszabadalmat Somogybükkösd, s a következő évtizedben már közel háromszázan lakták.
Az 1800-as években a Domaniczky és Hochreiter, illetve a Kálordy és a Perczel családok váltották egymást.
Az 1850-es közigazgatási beosztáskor a községnek háromszázkilencvenhét lakosa volt, az 1870-es népszámláláskor hatvannyolc házában négyszázan éltek, a századfordulón már négyszázhetvennyolc. A második világháborút megelőzően több mint félezren lakták.
A XIX. század utolsó évtizedében itt is megalakult a hitelszövetkezet, ami 1928-ig működött.
1907-ben változtatták a falu nevét Bükkösdről Somogybükkösdre.
A húszadik század első negyedében már csak gróf Somssich Jánosnak volt némi birtoka a településen, s többségben voltak az 1-4 kataszteri hold közötti birtokosok. A téeszek alakulása 1952-ben már itt eredménnyel járt, a Szabad Föld nevű szereződés 1967-ig fogta közösségbe a gazdákat.Bár hiteles írásos források erről ugyan nincsenek, de valószínű, hogy Bükkösd a középkorban egyházas hely volt.
Román stílusú templomát a XIII. századból erdeztetik, 1728-ból származó adatok szerint fatemplom volt, amit zsindellyel borítottak. Tornya is fából készült, három oltárát gazdagon díszítették. Alatta családi kripta, körülötte temetkezési hely volt található.
A település büszkeségét az 1998-ban újították fel és szentelte ünnepélyesen újjá Balás Béla püspök. Itt került átadásra a Milleniumi Zászló és Somogybükkösd új címere is.
Falán Dr. Meggyesi Schwartz Róbert, a községben számüzetésben tevékenykedő apát plébános táblája mellett a második világháború hőseinek is emléket állítottak.A falu kétségtelenül legjellegzetesebb épülete a hajdani Perczel-kastély. Az egykori földesúri kúriában ma az önkormányzat, illetve az orvosi rendelő kapott helyet, illetve ez ad otthont a könyvtárnak, ifjúsági klubnak és a közösségi eseményeknek is. Az épület alatt teljes elújításra került a Perczel-pince, további lehetőséget adva színvonalas rendezvényeknek .
A település földrajzi neveinek némelyikéhez érdekes magyarázatok fűződnek.
Döbörcse helyén egykor mezőváros állt, amelyet a törökök pusztítottak el, de velük kapcsolatos a Száraz-gödörhöz fűződő történet is, ott ugyanis alagutat sejtenek.
A Javós-kút vizének gyógyító hatást tulajdonítottak, ám mára benőtték a bokrok, nem is nagyon ismerik helyét.
Az Aligvári-dűlőn egy csárda volt ott hajdan, amely azért kapta ezt a nevet, mert aki Zákány felől átkelt a termetes dombokon, az alig várta, hogy a csárdában szomját olthassa.
A népszokások még ma sem hulltak a feledés homályába, aki farsang idején végigmegy a "Hétszergörbén", az találkozhat beöltözött maszkákkal Somogybükkösdön. Húsvétkor nem hagyják ki a locsolkodást, a tavasz utolsó hónapjában a májusfaállítást és -kitáncolást.Somogybükkösd festői környezete barangolásra, a természet megismerésére készteti a látogatót. A település vezetői a környék falvaival összefogva a falusi turizmus feltételeinek megteremtésén munkálkodnak. A kastély idegenforgalmi és kulturális hasznosításra kínálja magát, a históriás vidék pedig nyugodt pihenést ígér.
